Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, élt négy ember. Ez a négy ember nagyon különbözött egymástól, hiszen eltérő vérmérséklettel rendelkeztek. Hőseink elindultak világot látni. Már átjutottak Hetedhét országon is, amikor útjukat állta egy óriási hegy.
A négy hősünk nagyon eltérő módon reagált:
- „Üljünk le és gondolkodjunk! Csak akkor győzhetjük le a hegyet, ha pontosan tudjuk, mikor és hogyan került ide, mekkorák a méretei, milyen veszélyt rejt magában. Számolnunk és terveznünk kell. Csak akkor kelhetünk át rajta, ha ismerjük minden titkát, ez pedig időbe telik. Emberek letáborozunk!”
- „Azta de király, nézzétek, itt van egy hegy és milyen szép! Úr Isten tudjátok ti, mi mindent lehet csinálni egy hegyen? Bújócskázni, patakból inni, gombát szedni, számháborúzni, mókust keresni, kiáltani és a visszhangot várni. Isteni móka! Gyertek, gyertek, senki se maradjon ki a muriból!”
- „Nem biztos, hogy nekünk tényleg át kellene kelni. Nem jobb nekünk ideát? A fő kérdés az, hogy kell-e nekünk kockáztatni mindent valamiért, amit nem ismerünk? Fogalmunk sincs, mi vár minket odaát. Azt biztosan tudjuk, hogy itt jól vagyunk, megszoktuk már és biztonságban vagyunk.”
- „Két teendőnk van csupán: 1. elindulunk, 2. átkelünk. Ennyi! Gyertek, induljunk el, ne totojázzatok annyit. Semmilyen hegy nem állhat az utamba, semmi és senki nem állíthat meg. Sőt, az nyer, aki először átér, rajta!”
TE MELYIK HŐSRE HASONLÍTASZ?
